A dupla rétegű falazat - más néven átszellőztetett homlokzat - koncepcióját Le Corbusier svájci építész dolgozta ki még a 20. század elején. Ötlete, amelyet "semlegesítő falnak" nevezett, magában foglalta a fűtő/hűtő csövek behelyezését is nagy üvegrétegek közé. Ilyen homlokzati rendszert használt a Villa Schwob (La Chaux-de-Fonds, Svájc, 1916) és számos más projektje esetén is.
Később a szerelt, átszellőztetett homlokzatot az 1940-es és az 1950-es években Angliában épületfelújítások esetén alkalmazták előszeretettel, mint költséghatékony megoldást. Hazánkban az egyik ilyen „híres” homlokzatfelújítás ebből az időszakból a Blaha Lujza téren álló Corvin áruház épülete.
Mi is pontosan az átszellőztetett homlokzat?
A tudományos kutatások később megmutatták, hogy az átszellőztetett homlokzatnak sok előnye van a hagyományos homlokzati megoldásokkal szemben. De mi is ez a konstrukció? Az átszellőztetett homlokzat olyan építési megoldás, amely a teherhordó falazatra szerelt hátszerkezet közé elhelyezett hőszigetelés és a homlokzatburkolat között légrést hoz létre, és ez a légrés a homlokzat alján és tetején is egyaránt nyitott, azaz aktívan ki- és beszellőzik. A kürtőhatásnak köszönhetően – miszerint a levegőben a hőmérsékletkülönbség hatására nyomáskülönbség alakul ki – a légrésben légmozgás jön létre. Ez ad lehetőséget a homlokzatburkolat mögött közvetlenül a természetes szellőzésre. A szellőztetett homlokzat tulajdonképpen egy esőkabátnak tekinthető: megvédi az épületszerkezeteket (elsősorban a hőszigetelést) az időjárás viszontagságaitól. Ezért is nevezik angol nyelvterületen az átszellőztetett homlokzatok építési technikáját gyakran rainscreen cladding-nak azaz esővédő burkolatnak.
Miért válasszuk a szellőző homlokzatot?
A tudományos kutatások azt mutatják, hogy a szellőztetett homlokzatnak három nagy és több kisebb előnye van a többi építési technológiához képest. Az egyértelmű, hogy az épületburok folyamatosan ki van téve az időjárás viszontagságainak (csapadék, szél, napsütés, stb.).
Ebből az egyik legveszélyesebb károsító elem a csapadék. Tudjuk, hogy minden építőanyag ha különböző mértékben is, de képes vízfelvételre. Az átszellőztetett homlokzat előnye, hogy a csapadék közel 95%-a a homlokzati felületen le tud csorogni, míg a burkolat mögé bejutó víz a szellőző légrésben lévő légáramlatnak köszönhetően kiszellőzik.
A második nagy előny az épületek hűtése folyamán jelent megtakarítást első sorban nyári hőségben. A légrésben áramló levegő folyamatos hőmérsékletet biztosít a hőszigetelés külső síkján, így a fal a napsugárzás hatására sem melegszik fel úgy, mint a hagyományos homlokzati megoldások.
A harmadik nagy előny az épületszerkezet hangszigetelésénél figyelhető meg. A burkolat mögött elhelyezett szálas hőszigetelés átszellőztetett homlokzat esetén szerepet kap a környezeti zajok csillapításában és kb. 12-14 dB értékkel javíthatja a falazat zajszigetelő képességét.
További előny a szerelt homlokzatok egyszerű és gyors javíthatósága. Szintén előny az egyes burkolati anyagok nagy ellenálló képessége a mechanikai behatásokkal szemben. És igazán meggyőző érv lehet még az átszellőztetett homlokzatok hosszú élettartama is.