Talán a leggyakoribb kérdés, amivel az értékesítés során találkozunk, az az egyes fedőanyagok súlyával kapcsolatos. „Milyen nehéz?” „Elbírja a tető?” „Melyik a könnyebb?” Ennek oka egyrészt az lehet, hogy a laikus érdeklődő számára a termék fizikai jellemzői azok, amik a leginkább befogadhatók, megérthetők, tehát a termék színe és formája mellett, annak súlya. Másrészt biztos, hogy a házunkkal kapcsolatos egyik ösztönös félelmünk az épület összedőlése, az otthonunk fizikai megsemmisülése, amit tudat alatt kapcsolunk össze az építményt érő terhekkel, súlyokkal.
A nagy kérdés tehát, hogy nehéz vagy könnyű fedőanyagot válasszunk? Vizsgáljuk meg, hogy ez mennyire fontos vagy éppen elhanyagolható kérdés.
1. Szerkezet tervezése
A tetőszerkezetek méretezése egy összetett mérnöki feladat, amelynek során figyelembe kell venni a tetőre ható terheket, a tető anyagát és szerkezetét, valamint az építési előírásokat. A főbb terhek, amikkel számolni kell: a szélteher, a hóteher, az önsúly és a hasznos terhek (pl. a napelemek súlya). Ezeket a szabványok által meghatározott módon - az együtt hatást és az egyidejűséget is figyelembe véve - az előírt biztonsági tényezőkkel kalkulálva kell számítani. Mindezt úgy, hogy a tervezés során általában még nem ismert a fedőanyag konkrét típusa, csak a jellege (pl. hornyolt cserép), ezért a fedés önsúlya tág határok között mozoghat, amit a számolásnál figyelembe kell venni.
2. A tetőt érő terhek
Az előző bekezdésben már említettük a tetőt érő jelentősebb terheket és hatásokat.
Hóteher: A tetőre eső hó súlya, ami függ a hó mennyiségétől, sűrűségétől és a tető hajlásszögétől. Egy kiadós havazás után a hótömeg napokon át több tonnával, a fedőanyagénál jóval nagyobb súllyal terhelheti meg a tetőszerkezetünket. Sokszor halljuk a munkánk során, hogy ma már nincsenek kemény telek, nem esik sok hó. Ez nagy általánosságban igaz, de egy tetőt több évtizedre tervezünk. Nem zárhatjuk ki teljes bizonyossággal, hogy a tető teljes élettartama alatt nem fog jelentős mennyiségű hó esni, így a tervezésnél számolnunk kell ezzel az eshetőséggel.
Szélteher: A tetőre ható szél ereje, amely a szél sebességétől, a környező terepadottságoktól, a beépítettségtől (város, hegyvidéki, tengerparti, stb.) és a tető alakjától függ. Nem csak a széllel támadott oldalon jelentkező szélnyomással, hanem az ellenkező oldali szélszívással is számolni kell, amely a rosszul rögzített, kis önsúlyú nagytáblás fedéseket (pl. cserepes- és trapézlemezek) is képes letépni a tetőről.
Önsúly: állandó teherként jelentkezik a tetőszerkezetbe épített anyagok önsúlya, amibe beletartozik a fedőanyagon kívül a lécezés, az ácsszerkezet vagy éppen a hőszigetelés súlya is. A felhasznált anyagok ismeretében talán a legpontosabban számolható teher.
Hasznos terhek: A tetőszerkezetnek el kell viselni a rajta dolgozó emberek, a belső burkolatok és egyéb berendezések (pl. klímaberendezések kültéri egysége) súlyát. Egy példa a való életből: 3 ácsmester dolgozik a tetőn egymáshoz közel (pl: tetőablakot építenek be). A mesterek együttes súlya elérheti, sőt meghaladhatja a 300 kg/m2-t is, a tető mégsem szakad be alattuk! Összehasonlításként: az egyik legnehezebb fedésnek számító hódfarkú cserép önsúlya 60-70 kg/m2 között van.
3. A tető hajlásszöge, mint tényező
Az igénybevétel függ a tető hajlásszögétől is! Alacsony hajlás esetén a hóteher (pl: egy 25°-os tető terhei akár 20%-kal is meghaladhatják egy ugyanilyen, de 40°-os tető terheit), meredek tetőknél a szélteher a mértékadó. Ráadásul, ha a hófogás jól működik és a hőszigetelés is megfelelően lett méretezve, akkor a hó akár napokig fenn marad a tetőn!
4. Egyéb méretezési előírások
A méretezés során figyelembe kell venni az állandó (önsúly) és az esetleges terhek (pl: hóteher) arányát is: könnyű tető esetén emiatt a biztonsági tényező +75% is lehet, azaz amit nyerünk a réven azt elveszítjük a vámon!
Akkor most: nehéz vagy könnyű tetőt válasszunk?
Mivel a terhek közül egyedül a fedés terhe választható és a többi teher együttesen jóval nagyobb igénybevételt okoz egy tetőn, könnyen belátható, hogy a fedések közötti súlykülönbség nem befolyásolja lényegesen a szükséges faszerkezetek keresztmetszetét. Azaz majdnem mindegy a szerkezet tervezésénél, hogy egy tetőfedő anyag nehéz vagy könnyű (50 kg/m2 vagy 5 kg/m2 tömegű)! Kivétel lehet az olyan tetőcsere, ahol a meglévő gyenge, de még jó fa tartószerkezetet nem cseréljük ki.
Ráadásul:
A nehéz tetőfedő anyagnak vannak előnyei a könnyű fedésekkel szemben: jobb a hőcsillapítása, nagyobb a viharállósága és jobb a hanggátlása!